2020. március 22., vasárnap

Magyar 1. óra 2020.03.23.



Hétinditó:        Beszélgessetek a szüleitekkel arról, hogy mi történt a hétvégén.
                        Meséljétek el, hogy mi volt a legjobb az elmúlt két napban!

Mondókázás:
1. A hét napjai:
Milyen nap van ma?
Milyen nap volt tegnap?
Milyen nap lesz holnap?
Mondjuk el az új mondókánkat! Kérem, a szülőket segítsenek a gyerekeknek, mert ezt a mondókát még nem tanultuk!

                           Hétfőn: macska ül a lépcsőn,
Kedden: a szeme se rezzen,
Szerdán: felmászik a létrán,
Csütörtökön: egerészik,
Pénteken: csak heverészik,
Szombat: neki szabadnap,
Vasárnap: már bulizhat!

2. Hónapok:
Soroljátok fel a hónapokat!
Milyen hónap van most?
Milyen évszak van?
Mi jellemző erre az évszakra? (időjárás, öltözködés, természeti változások) Melyek a tavaszi hónapok?

3. Tanult mondókák gyakorlása:
Mondjuk el a tanult mondókát és közben egyenletes ritmusra koppintsunk az asztalon!
Egyedem-begyedem tengertánc,
Hajdú sógor mit kívánsz?
Nem kívánok egyebet,
Csak egy falat kenyeret!

A következő mondókánál meneteljünk, figyeljünk arra, hogy ütemre lépjünk!

                        Aki nem lép egyszerre,
Nem kap rétest estére,
Mert a rétes igen jó,
Katonának az való.

Nem megyünk már messzire,
Csak a világ végére,
Ott se leszünk sokáig,
Csak tizenkét óráig.


Szövegértés: 
Kérjétek meg a szüleiteket, hogy olvassák fel nektek a következő mesét. A mesehallgatás közben nagyon figyelj, mert az lesz a feladatod, hogy válaszolj a feltett kérdésekre!

AESOPUS: A LÓ ÉS A SZAMÁR

  Egy parasztember egy lovat teher nélkül, egy szamarat pedig jól megrakva vitt magával az útra. A szamár hamar kifáradt a gyaloglásban, és kérni kezdte a lovat:

  - Vedd át a terhem felét! Neked az semmi, de nekem nagy könnyebbség lenne.

  A ló rá sem hederített bajban lévő társára, továbbra is vígan fickándozott az út mellett. Nem sokkal később a szamár nyekkent egyet, összerogyott, majd nem tudott lábraállni. A parasztember nemcsak a terhet rakta át a lóra, de a szamarat is, hiszen az képtelen volt járni. A paripa a súlytól meggörnyedve ekképpen szólt magában:

  - Bizony, most jogosan bűnhődöm, mert nem segítettem a szamárnak, akinek nehéz volt a terhe, ha mindketten vittük volna, talán nem történt volna ez.

A ló egy életre megtanult az esetből, hogy a rászorulót segíteni kell, hiszen bennünket is elérhet a rossz szerencse.


1.Rajzold le a mese szereplőit!






2. Mely tulajdonságok jellemzőek a mesében szereplő lóra? Írd le a tulajdonságok számait!


1. vidám             2. túlterhelt             3. segítőkész   


4. büszke            5. bűnbánó               6. görnyedt


Remélem, ügyesen dolgoztál, várom az elkészült munkákat! Köszönöm szépen a szülők segítségét!
Lilla néni :)